Aszály van. Mostanában elég végigmenni a Tisza partján, hogy az ember lássa, mennyit változott a világ. A Hegyközben a Rongyvánál, a meder több helyen már száraz. Ahol tavasszal még víz csillogott, most kavics, por és repedezett iszap maradt utána. Hasonló hírek érkeznek a Tolcsva-patakról, a…

Régen, amikor a Bodrogköz még nem tudta eldönteni magáról, hogy föld akar-e lenni vagy víz, a Karcsa ágai között szigetek feküdtek. Nem nagyok. Olyanok, amelyeket reggel még körbevett a víz, délutánra meg félig eltűntek a nád között. Az emberek akkor még nem jártak messzire. Tudták, melyik víz…

Abban az időben, 1930-35 idején még gyalog indultak Máriapócsra, a Bodrogköz ilyenkor hangos lett. Bár alapvetően református vidék volt, sok uradalomban, illetve az egyházi birtokokon számos cseléd volt görög katólikus, akik Máriapócsra zarándokoltak. Patakról, Újhelyből, a falvakból sorra indultak…

A Bodrogközben az ember megtanulja, hogy amit három ember lát, az már majdnem igaz. Amit meg tíz ember lát, az már bizony történelem. Lácán pedig majd minden had (család) esküdtek égre-földre, hogy amit láttak, az bizony nem tréfa volt. Teliholdas éjszaka volt a Hideg-vö’gyben, amikor a rét úgy…

Aki járt már a leleszi hídon, az tudja: nappal semmi különös nincs benne, ha csak az nem, hogy több mint 800 éves. Öreg sokat látott híd. A szabályozásnak “hála” már a szárazon maradt és talán csak amikor alszik, akkor lát álmában vizet. Hogy egy híd álmodik? Hogyan? Hát úgy, hogy aki él, az…

A Tisza a Karádi révnél nem olyan volt, mint máshol. Ott nem sietett. Nem csapkodta a partot, nem kérkedett az erejével. Inkább úgy feküdt el a tájban, mint egy hosszú, gondolkodó mondat, amelyet nem mindenki ért meg elsőre. A révnél élt egy ladikos ember, akit csak Bálint bátyának hívtak. Nem volt…

Ha ma végigballagsz Királyhelmecen, első ránézésre csak egy csendes, határ menti várost látsz. Pesti szemmel „kis város”. Egy-két templomtorony, házsorok, a főtéren pár üzlet, a háttérben a Helmeci-hegy vonala. De ha kicsit tovább nézed, feltűnik valami furcsa: ez a város nem úgy néz ki, mint ami…

Aki ma végigsétál Karcsa szélén, és ránéz a Bodrogköz lapos, lassan lélegző tájára, könnyen hiheti, hogy itt mindig ilyen csend volt. Hogy a nádas ugyanilyen puhán susogott száz vagy ezer éve, a víz ugyanilyen simán húzódott el a földek széle mellett, és a falu mindig csak ennyire békésen szundított…

Sokszor elmondtam már, hogy régen a Bodrogközt csodálatos és fura lények lakták. Ma már kevés csodálatos van, de fura lakó még azért akad. :) Na most annak idején, a Bodrogközt a Bodrog és a Tisza ezer ága járta be, mindenfelé folyt valamilyen víz. Ma már nehéz elképzelni, hogy a szabályozás…

Annak idején, mikor Árpád apánk elfoglalta-e hont, az egyik első terület, ahol megpihent az a terület volt, amit ma Zemplén községként ismerünk. Persze volt itt egy csata is, amit megnyertek a magyarok. Pár nap múlva, Árpád és kísérete felment arra a magaslatra, amit ma Tar-Bucka néven…