Semjén határában, Ricse felöl menve, bal kézre van egy lapos rész, ahol a föld valahogy másképp viselkedik. Nincs ott semmi különös: fű, homok, széljárás. Se tó, se ér, se árok. Mégis, aki megáll ott, előbb-utóbb érzi, hogy a hely nem üres.Pár tucat éve a jó öreg barátom Balabás Albi bácsi, erre…

Aki járt már Ricse határában, különösen a Cigánd felől kígyózó S-kanyarnál, az lehet észrevette, vagy tudja, hogy ott a világ valami furcsa játékba kezd. A táj addig egyszerű: föld, nád, csatorna, ég, bokor, fák, szántók. De az S-kanyartól Ricse felé tartva valami megváltozik. Olyan, mintha a tér…

A nap már túl volt a delelőn a Bodrogköz síksága mögött, amikor a pásztor kiporoszkált a falu határába, a Ticce holtág felé — odament, hogy nyáját itassa, mielőtt a délutáni hőség mállasztaná a levegőt. A nád susogott a parton, a víz felületén ringatózott a fény, s a vidék olyan volt, mint aki…

Ha valaki Cigánd felől közelíti meg Ricsét, akkor lehet, hogy feltűnik neki, hogy ott milyen magas is arra az égbolt. Az embernek olyan érzése van a ricsei határban, mintha egy mélyedésből nézne felfelé és csak emel-emeli a tekintetét. Na most nem volt ez mindig így, van a dolognak egy kis…

Annak idején sok isten járta-e földet. A világ érdekesebb, izgalmasabb volt, mint ma. Igazából 3 világ is volt, no meg van is, de az átjárás már régen megszűnt közöttük. A 3 világot az égig erő fa kötötte össze. Hívták világfának, meg életfának is. Ahány nép, annyi elnevezés. A sok elnevezés…